HTML

A király meztelen

"Mi a bajod?" - kérdezte tőlem érdekes hanglejtéssel az ügyintéző, amikor az állásközvetítőnél jártam. Mi a bajom?... Görcsöl a hasam a havi női bajoktól, a PROBLÉMÁM az, hogy ennek a "magasan" kvalifikált iq-val rendelkező lánynak van munkája, nekem meg még mindig nincs. Erre bárki mondhatja, hogy üdv a munkanélküli diplomások körében - de az az igazság, hogy ez még nem ad nekem magyarázatot arra: MIÉRT NEM KAPOK MUNKÁT? Elszántam magamat valamire, mert elegem van, és ha csak egy ember is lesz, aki az írásaimat el fogja olvasni, már megérte, hogy elmondtam mindent, de mindent, amit az elmúlt egy évben láttam, megéltem. Lehet, a blogom egyeseknek nem fog mást jelenteni, mint a középső ujjam mutogatását, de az is lehet, hogy lesz olyan, aki nem sajnálkozik széttárt karokkal, és néz rám bután, hanem elgondolkozik. Remélem olyanok is fogják olvasni, akikről szó lesz benne, és csak egy pillanatra beletekintenek abba a tükörbe, amit én tartok eléjük. Nem azt várom, hogy majd ettől a blogtól lesz munkám. Azt keresem én magamtól. Azt szeretném, hogy lássa meg minél több ember, mi mindent megtettem - mert igenis megtettem - azért, hogy legyen tisztességes munkám.

Friss topikok

Címkék

VAN MUNKÁM! - VOLT MUNKÁM...:( - VAN MUNKÁM! :) (?)

A király meztelen 2012.01.25. 12:28

2011 november. Jön a hátulról támadós módszer: protekció igénybevételével beajánlanak egy biztosító irodájába. Nem egészen egyértelmű, hogy miért is van közel egymáshoz a városban két "szövetségi iroda" (mint mondtam, neveket nem fogok írni, bár ez egy blog, azt írok, amit akarok, viszont mint tudjuk, jó magyar mentalitással meg mindenki feljelent mindenkit hitelrontásért.)

Bevallom töredelmesen. EGY ÉV. EGY ÉV ment el az életemből, a leendő és egyben létezni nem fogó nyugdíjamból, és a fiatalságomból azzal, hogy vért izzadva kerestem munkát. Mivel nagy nevűnek gondolt céghez kerültem be interjúra, ha berántanak az utcáról dolgozni, akkor rántsanak. Megyek.

Elkezdtem hát tanulni, a biztosítók világa érdekes, a biztosítások felépítése is, és nem állítom magamról, hogy értem, hiszen nem is érthetem ennyiből, ahhoz évek kellenének. Azt azonban állítom magamról, hogy jobban átlátom, mint eddig, fogyasztói oldalról nézve. Egy aprócska, ellenben el nem hanyagolható hátulütője van ennek a munkának: EGYÉNI VÁLLALKOZÓKÉNT KELL - nem szerelem kérdése tehát - VÉGEZNI A TEVÉKENYSÉGEDET. AZ ún. munkát. Ezzel én most nem ítélkezem, és nem nézem le a vállalkozókat. Legalább is egy jó részét nem. A kicsiket. Mert ahol már nagyokról van szó, azok hivatásukat tekintve tolvajok, nem egyéb mások. Tetszik, nem tetszik, ez van. Tolvaj banda.

Nem tudom, más országokban hogy megy, de Magyarországon minden túl van magyarázva, bonyolítva a szükséges papírok megszerzését illetően. Karácsony előtt mást sem csináltam, mint, ahogy én mondom: Apehről Apehra rohangáltam. Próbálnak egyszerűsíteni, de azt is keservesen és szánalmasan csinálják. Vegyük például az Ügyfélkaput. Nekem az istenért nem akarta engedni a felregisztrálást, pedig a legfrissebb dolgok vannak a laptopomon. Bementem hát az okmányirodába kérni nyomtatványt... ezt kétszer kellett megjárnom, mire egyre sikerült. Kérdezem, miért? Mint ahogy miért nem képesek válaszolni a kérdéseimre, felmerül bennem, hogy nem értenek a munkájukhoz? És akkor még nem jártam utána az iparűzési adót illető teendőknek és a könyvelő is ott van...

Nagy nehezen a karácsonyi ünnepi forgatag kellős közepén sikerült vállalkozói igazolást csinálni, minden járulékos dolgával együtt. A cég - XY Területi képviselet - próbált ösztönözni, kérni arra, hogy még 2011-ben lépjek be hozzájuk. Ezt így is tettem. Ezzel kapcsolatban, bár voltak fenntartásaim, úgy voltam vele, dolgozni AKAROK. (nem otthon ülni és vadászni a nem létező álláshirdetéseket, vagy ha létezik is, nem akarok FELESLEGESEN KIADNI MAGAMRÓL információkat ingyen, amivel ki tudja, ki mikor és hányszor él vissza, főleg azzal a tudattal a fejemben, hogy szinte 90 %, hogy megvan az emberük...)

Mint mondtam, voltak fenntartásaim ezzel az egész vállalkozósdival kapcsolatban, és úgy csűrték-csavarták a megbízási szerződésem aláírását az irodában, hogy "demáradjuramistenazonnal" írjam alá, viszik Pestre, csütörtökön már bizniszem van, ami nyilván nem az én érdemem, hanem az övék, de akkor is. Ez volt úgy kábé kedden. Én neki láttam olvasni a szerződésemnek nevezett valamit, de sürgettek, aláírtam. És itt basztam ki magammal.

Aláírtam valamit, amit nem volt időm értelmezni, illetve csak átfutni tudtam, meg nem magyarázták, és sürgettek. Ugyanis  ez a biztosító, akiknek elve a szövetség, úgy rántja be az embereket az utcáról, hogy fél éves támogatást ígér nekik, amivel támogatják a munkájukat. Arról nem szól a fáma, hogy ezt vissza kell fizetni. Sőt. Arról sem szól a fáma, hogy óhajtom-e igénybe venni, vagy sem. Valamint egy darab papír, hivatkozás, annyit se láttam az úgynevezett támogatórendszerükről. Mert szerintem nem is létezik, csak ügyesen megfogalmaztak egy pontot jogászok, ami arra szolgál, hogy az ilyen munkára kényszerülő emberekről lehúzzák az utolsó bőrt is, és természetesen ingyen munkára kényszerítsék őket. Ezek nem vádak részemről, hanem tények.

Mert tény az, hogy egyik ún. főnököm sem adott oda semmi hivatkozást. Tény az, amikor kértem most, a felmondásomkor, akkor is kissé szájhuzogatva, egy részét adták csak ide, holott eléjük toltam az ún. szerződésemben foglalt ""-be rakott rendelkezések neveit.Engem nem érdekel az a tény, ha őket sem érdekli, hogy nekik menniük kell Ketyánpusztába az X irodába meetingre. Az a helyzet, hogy hivatalosan egy "alárendelt mellérendelő" viszonyban állok velük. Mellérendelő, mert picit más jogköröm van, mint egy alkalmazottnak, alárendelt mert rajtuk keresztül vagyok biztosítós. Erre egyébként láttam a szerződésemben, hogy divatosan szólva alvállalkozó vagyok. De jó. Hivatalosan is rabszolga.

Tény továbbá, hogy ki kellett töltenem egy elszámoló nyilatkozatot, amelybe képesek voltak bejelölni a rendes felmondást, ami vállalkozó esetében is 30 nap felmondási időt jelent, ergo dolgozzak nekik még egy hónapot nulla forintért. Mert még ha termelek is, akkor is elviszi az adó a keresetet, arról nem is beszélve, ha úgymond teljesítővé válok, akkor kapom a "támogatás" következő részletét.

Egy szerencsém van: én olyan felmondó levelet írtam, amely ezt a dokumentumot érvénytelenné teszi, mert összeférhetetlen. Így ma felhívott egy nő, a központból, hogy értelmezze velem, mit írtam, és hogy kiderítse, hogy az Ő cégükhöz tartozó sufni bt.-vel még így sajnos kapcsolatban állok, abban az esetben nem, ha közös megegyezés lesz, erre küld nekem dokumentumot. Kinyomtattam értelmeztem, segítséget kértem, aláírtam. Rohadjanak meg. Össze-vissza van minden leírva, nekem 110 000 forintot vissza kell fizetnem és megköszönni, hogy nekik dolgozhattam. Nem elég, hogy összesen 20 000 forint volt az, amit magamra fordítottam, kiegészített zsebpénzemmel van 110 000 forintom, és segítséggel tudok csak járulékot fizetni januárra, ami meg mint tudjuk kurva sok, mert közel 70 %-át be kell fizetni állambácsinak. TEHÁT EZ AZ ÁRA annak, hogy olyan papírt írattak velem alá, ami csak nekik jó - értelemszerűen - és nem szívok, mint a torkos borz tavasszal.

Fontos kérdőjel számomra, hogy meddig kell, meg hova kifizetni a pénzt, azt meg nem mondták, csak dobálják egymásról a felelősséget. Tehát nagyon remélem, hogy boldogok, mert nekem nem az anyagi károm fáj a legjobban, hanem az a tény, hogy már megint ingyen dolgoztattak, erre törvényes keretet találtak ki, és nem értették meg azt a tényt, hogy én váltok. Fennáll a lehetősége annak, hogy alkalmazottként dolgozzak. A gusztustalan az egészben - hiszen le van írva az ""-es pontokban említett szabályzatban - hogy aki egy éven belül elhagyja a hajót, az fizet. Akkor ez nem pénzmosás a cég részéről? Teszem azt, a 7. hónapban, mert akkor jön a lehetőség, felmondok. Akkor 460 000-et kellene visszafizetnem nekik az úgynevezett támogatásukra? Mert itt erről van szó.

Mellesleg, ez egy sufni kft, mint mondtam. Mert az. Területi képviselet. Az ott dolgozók közül az ügyintézőt sajnálom meg egy-két, most már csak volt munkatársat. Ma az értékesítés ilyen: állítják, hogy nem kell házalni, de tulajdonképpen házalni kell... olyat meg nem csinálhatnak, hogy akinek szüksége van valamire, bejön, megcsináljuk neki. Mindenki alakítson ügyfélkört. Nem tudom, honnan gondolták azt a vezetők, hogy ma, Magyarországon, ahol az embereknek nincs pénzük, majd jutalékrendszerben lesz. Kamu támogatásokkal.

 

ÉS hogy mi lesz ezután? Egészen más vizekre evezek, és sikerülni fog, mert sikerülnie kell.

Addig meg csak egy újabb keserű tapasztalatom van, hogy ez Magyarország. Lehet, még most kéne elhagyni, és magam mögött hagyni mindent és mindenkit. Mielőtt belebetegszem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szorolapozznekem.blog.hu/api/trackback/id/tr363758036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása